K\u00e9t vil\u00e1g \u00e1ll szemben egym\u00e1ssal. Az egyik a f\u00e9rj \u00e9s a feles\u00e9g vil\u00e1ga, melyet csak a t\u00e1rsadalmi konvenci\u00f3 \u00e9s a szexualit\u00e1s tart \u00f6ssze, s amelyb\u0151l teljess\u00e9ggel hi\u00e1nyzik a p\u00e1rbesz\u00e9d. A m\u00e1sik a heged\u0171s Truhacsevszkij \u00e9s a zongor\u00e1z\u00f3 feles\u00e9g vil\u00e1ga. A heged\u0171-zongora szon\u00e1ta dial\u00f3gus, a k\u00e9t hangszer felv\u00e1ltva sz\u00f3laltatja meg a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00e9m\u00e1kat. Sz\u00f3beli helyett teh\u00e1t zenei dial\u00f3gus j\u00f6n l\u00e9tre, amelyb\u0151l azonban Pozdnisev kimarad.<\/p>\n C\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei, amelyeket a L’oeil vivant<\/em> bevezet\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban fogalmaz meg, egyszerre roppant ambici\u00f3zusak \u00e9s roppant szer\u00e9nyek. Starobinski \u00fagy nyilatkozik, hogy az \u00e9rtelmez\u00e9s nem t\u00f6rekedhet totalit\u00e1sra, s\u0151t „a teljes kritika tal\u00e1n nem az, amelyik totalit\u00e1sra t\u00f6rekszik.” Tot\u00e1lis nem lehet, de ugyanakkor – a horizontv\u00e1lt\u00e1sok m\u00f3dszer\u00e9vel \u00e9lve – a maga m\u00f3dj\u00e1n teljesnek kell lennie.<\/p>\n Egyik nap a k\u00e9t bar\u00e1t hosszabb s\u00e9t\u00e1t tett a dombon, ahonn\u00e9t pazar kil\u00e1t\u00e1s ny\u00edlik a Balatonra. \u00datk\u00f6zben megpillantanak egy p\u00e1sztort, aki bund\u00e1j\u00e1n v\u00e9gigny\u00falva, f\u00e9lk\u00f6ny\u00e9kre t\u00e1maszkodva m\u00e9lyen elmer\u00fcl a kez\u00e9ben tartott k\u00f6nyvbe. „Csod\u00e1latos orsz\u00e1g – ki\u00e1lt fel \u00c9luard -, a p\u00e1sztor olvas! Micsoda halad\u00e1s! Megk\u00e9rden\u00e9 t\u0151le, mit olvas? K\u00e9rdezze meg maga, felel Illy\u00e9s, h\u00e1tha \u00e9rti a franci\u00e1t. – Mit olvas elvt\u00e1rsam – kock\u00e1ztatja meg a hajdani sz\u00fcrrealista. Mit is olvashatn\u00e9k – j\u00f6n a v\u00e1lasz, franci\u00e1ul persze, Vergilius Bukolik\u00e1i<\/em>t. – Tal\u00e1n franci\u00e1ul? – Azt m\u00e1r nem! Mindent csak eredetiben!<\/p>\n A gyerty\u00e1k csonkig \u00e9gnek <\/em>t\u00f6rt\u00e9netmond\u00f3ja Marcus Aurelius-szal egy\u00fctt mondhatn\u00e1: „B\u00e1rmi legyek is, nem vagyok m\u00e1s, mint test, p\u00e1ra \u00e9s vez\u00e9rl\u0151 \u00e9rtelem. Mintha m\u00e1r hal\u00e1los \u00e1gyadon fek\u00fcdn\u00e9l, vedd semmibe a testet. Vedd szem\u00fcgyre az \u00e9ltet\u0151 leheletet. Ugyan mi az? Harmadik \u00edm a vez\u00e9rl\u0151 \u00e9rtelem. Erre gondolj: \u00f6reg vagy, ne hagyd tov\u00e1bb szolgas\u00e1gban.”<\/p>\n 6. „A sz\u00f6veg vil\u00e1ga – mondja Ricoeur – olyan m\u00e9rt\u00e9kben nyit\u00e1s a ‘k\u00fcls\u0151’, a ‘m\u00e1sik’ fel\u00e9, amilyen m\u00e9rt\u00e9kben a sz\u00f6veg vil\u00e1ga a sz\u00f6veg bels\u0151 strukt\u00far\u00e1j\u00e1hoz k\u00e9pest teljes m\u00e9rt\u00e9kben eredeti c\u00e9lt \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9kot k\u00e9pes sugallni.” Vagyis amennyiben immanenci\u00e1ba foglalt transzcendencia. A magam felfog\u00e1sa szerint a Jav\u00edtott kiad\u00e1s <\/em>eset\u00e9ben ez a nyit\u00e1s a k\u00fcls\u0151 fel\u00e9 egyr\u00e9szt a „mi\u00e9rt hagyt\u00e1l el engem aty\u00e1m”, m\u00e1sr\u00e9szt az \u00e1rul\u00e1s metafor\u00e1ja. A Dante szem\u00e9ben legs\u00falyosabb b\u0171n\u00e9.<\/p>\n 7. Maieutika \u00e9s kanoniz\u00e1ci\u00f3<\/a><\/p>\n A nyelvhaszn\u00e1lattal kapcsolatos t\u00f6preng\u00e9sei, \u00edgy t\u00f6bbek k\u00f6zt a nyelv \u00e9s az er\u0151szak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit firtat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sf\u00f6ltev\u00e9sei Kosztol\u00e1nyit szorosan k\u00f6tik a 20. sz\u00e1zad eur\u00f3pai gondolkod\u00e1s\u00e1nak ahhoz a domin\u00e1ns \u00e1ramlat\u00e1hoz, amely a nyelv problematik\u00e1j\u00e1t meg nem ker\u00fclhet\u0151 k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt tekinti. Ha val\u00f3ban m\u0171k\u00f6dik a maieutika, akkor a dial\u00f3gus nyilv\u00e1nval\u00f3an e t\u00e9ma k\u00f6r\u00fcl indul el.<\/p>\n 8. Aletheia avagy nem tal\u00e1lunk szavakat<\/a><\/p>\n Az igazs\u00e1ghoz, mondja Dosztojevszkij, a fantasztikum seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel juthatunk el. Az igazs\u00e1ghoz, mondja a nevets\u00e9ges ember, \u00e1lmomban jutottam el. A k\u00e9t igazs\u00e1g azonban nem ugyanaz az igazs\u00e1g. (Megjelent: Vig\u00edlia, 2006\/5))<\/p>\n 9. L\u00e9tezik-e f\u00e9l-b\u0171n avagy a mandarin-metafora (Megjelent Alf\u00f6ld 2006\/11) <\/a><\/p>\n A mandarin-metafora legl\u00e1tv\u00e1nyosabb jellegzetess\u00e9ge az azonoss\u00e1g <\/em>\u00e9s a m\u00e1ss\u00e1g <\/em>egybej\u00e1tszat\u00e1sa, pontosabban az id\u0151beli azonoss\u00e1gnak \u00e9s a t\u00e9rbeli m\u00e1ss\u00e1gnak egyetlen szerkezetbe foglal\u00e1sa.<\/p>\n 10. A fantasztikum mint a val\u00f3s\u00e1g provok\u00e1ci\u00f3ja<\/a> (Megjegyz\u00e9sek a G\u00f3lyakalif\u00e1hoz)<\/p>\n A reg\u00e9ny centrum\u00e1ban elhelyezked\u0151 m\u00fazeumi jelenet teh\u00e1t arra utal, amit a t\u00f6rt\u00e9netmond\u00f3 m\u00e1snap meg is fogalmaz mag\u00e1nak: a k\u00e9t \u00e9let minden mozzanata k\u00eds\u00e9rteties pontoss\u00e1ggal illeszkedik egym\u00e1s f\u00f6l\u00e9. (In Alf\u00f6ld 2004\/10)<\/p>\n 11.Retorika \u00e9s poiesis<\/a><\/p>\n A paradigmav\u00e1lt\u00e1s els\u0151sorban az irodalom funkci\u00f3j\u00e1ra vonatkozik: kor\u00e1bban az irodalomnak mindenekel\u0151tt az volt a feladata, hogy hasznos legyen, hogy seg\u00edtse a nemzeti identit\u00e1s meg\u0151rz\u00e9s\u00e9t vagy r\u00e9szese legyen a t\u00e1rsadalmi k\u00fczdelmeknek. K\u00e9t pl\u00e1toni \u00e9rtelemben vett idea \u00e1ll itt szemben egym\u00e1ssal, arisztotel\u00e9szi terminol\u00f3gi\u00e1val a retorik\u00e1\u00e9 \u00e9s a k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9 (ez ut\u00f3bbinak ma a fikci\u00f3 felel meg). A retorika c\u00e9lja a hallgat\u00f3 vagy a n\u00e9z\u0151 meggy\u0151z\u00e9se; ennek \u00e9rdek\u00e9ben a retorika-bizony\u00edt\u00e1s-meggy\u0151z\u00e9s s\u00e9m\u00e1t alkalmazza. Az irodalomnak az antik po\u00e9tika szerint egy ett\u0151l teljesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 poiesis-mimesis-catharsis mint\u00e1t kellene k\u00f6vetnie. A magyar reg\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben bek\u00f6vetkez\u0151 fordulat arra utal, hogy a domin\u00e1ns idea ehely\u00fctt megv\u00e1ltozik: az addigi kiv\u00e9telb\u0151l szab\u00e1ly lesz.<\/p>\n 14. Arc \u00e9s diskurzus (M\u00e1rai: Szabadul\u00e1s)<\/a><\/p>\n Az arc, amely – amint Emmanuel L\u00e9vinas mondja – „maga a jelent\u00e9s”, ebben az alvil\u00e1gban nem l\u00e9tezik. Az arc, a filoz\u00f3fus szerint, besz\u00e9l. Besz\u00e9l, m\u00e9ghozz\u00e1 olyan \u00e9rtelemben, hogy az arc teszi lehet\u0151v\u00e9, az arc kezdi el a diskurzust. A Szabadul\u00e1s<\/em>ban az er\u0151szakot tev\u0151 orosz arca nem tal\u00e1lkozik Erzs\u00e9bet arc\u00e1val. Nincsen arc, teh\u00e1t nincsen diskurzus sem.<\/p>\n 15. Malraux az Antimemo\u00e1r <\/em>els\u0151 fejezet\u00e9ben el\u0151ad egy hitelesnek be\u00e1ll\u00edtott t\u00f6rt\u00e9netet, amelynek autentikuss\u00e1ga azonban – nyilv\u00e1n nem v\u00e9letlen\u00fcl – ellen\u0151rizhetetlen. Az \u00edr\u00f3 egy pappal egy\u00fctt sz\u00f6kik meg 1941-ben a n\u00e9met fogs\u00e1gb\u00f3l, s egy nyugodtabb pillanatban arr\u00f3l faggatja t\u00e1rs\u00e1t, hogy mint gy\u00f3ntat\u00f3 sokat tudott-e meg az emberekr\u0151l. Nem eg\u00e9szen, feleli a pap, mert amikor a gy\u00f3n\u00e1s elhangzik, az m\u00e1r nem ugyanaz, mint ami t\u00f6rt\u00e9nt, az m\u00e1r csak az elhangz\u00f3 gy\u00f3n\u00e1s. Andr\u00e9 Malraux pl\u00e9b\u00e1nosa l\u00e9nyeg\u00e9ben ugyanazt mondja, amit Friedrich Nietzsche, amikor meg\u00e1llap\u00edtja, hogy a francia forradalom t\u00f6rt\u00e9nete sz\u00e1munkra nem m\u00e1s, mint a francia forradalomr\u00f3l \u00edrott sz\u00f6vegek egym\u00e1sra rak\u00f3dott r\u00e9tegei.<\/p>\n 16. A Napl\u00f3kban is folyamatosan v\u00e1ltozik e t\u00e9ren a napl\u00f3\u00edr\u00f3 felfog\u00e1sa. „Nem hiszek semmiben”, jegyzi fel 1955-ben, s m\u00e9g ugyabban az \u00e9vben, Wittgensteinre r\u00edmelve: „Nincs c\u00e9l, sem \u00e9rtelem. Csak t\u00e9nyek vannak, irgalmatlanul. (…) Isten, ha van, hallgat.” De azt\u00e1n, szinte ugyanakkor: „\u00c9n nem tudom bizony\u00edtani, hogy van Isten – de hiszek benne.” \u00c9s \u00e1thidaland\u00f3 az ellentmond\u00e1st: „Az embernek lehet k\u00f6ze Istenhez akkor is, ha \u00e9rtelm\u00e9vel istentelenn\u00e9 v\u00e1lik.”<\/p>\n 1997-ben megjelent napl\u00f3j\u00e1b\u00f3l (amely az Arthur Rimbaud-t\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt Valaki m\u00e1s <\/em>c\u00edmet kapta) Kert\u00e9sz Imre a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen jellemzi az 1989-es fordulatot. „Annyi t\u00f6rt\u00e9nt csak, hogy visszaadt\u00e1k a conditio minim\u00e1t, a szem\u00e9lyes szabads\u00e1gomat – csikorogva ugyan, de kiny\u00edlt a z\u00e1rka ajtaja, ahol negyven \u00e9ven \u00e1t fogva tartottak, s meglehet ennyi el\u00e9g lesz ahhoz, hogy megzavarjon. A szabads\u00e1got nem lehet ugyanott meg\u00e9lni, ahol rabs\u00e1gunkat \u00e9lt\u00fck.”<\/p>\n 18. Egyens\u00faly \u00e9s \u00e1lom<\/a><\/p>\n A g\u00f6r\u00f6g hagyom\u00e1ny, \u00e9pp\u00fagy mint a bibliai felfog\u00e1s, az \u00e1lmoknak premonetorikus szerepet tulajdon\u00edt, sokszor az \u00e1lomban sz\u00f3lal meg a mindennapok vil\u00e1ga sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhetetlen igazs\u00e1g. Freud n\u00e9zete szerint viszont az \u00e1lom az elfojtott v\u00e1gyak megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1nak helye. Greiner Imre pontosan ezt fejti ki a b\u00edr\u00f3 elutas\u00edt\u00f3 felfog\u00e1s\u00e1val vitatkozva. „\u00d3 nem – sietett k\u00e9szs\u00e9gesen megnyugtatni az orvos. – Az \u00e1lmok, igazad van, az \u00e1lmok nem jelentenek sokat. Nincs alak\u00edt\u00f3 erej\u00fck, nincs visszf\u00e9ny\u00fck az \u00e9letre…legal\u00e1bbis ritk\u00e1n esik meg, hogy kihatnak a nappalra. A tudom\u00e1nyban, a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s az irodalomban van p\u00e9lda re\u00e1. De az \u00e1lom, igazad van, legt\u00f6bbsz\u00f6r csak zavaross\u00e1g. Nincs \u00e9rtelme. \u00c9s ritk\u00e1n oka az \u00e1lom valaminek; majd mindig csak k\u00f6vetkezm\u00e9ny.”<\/p>\n Arendtn\u00e9l fogalmaz\u00f3dik meg karakterisztikusan el\u0151sz\u00f6r az a fajta gondolkod\u00e1sm\u00f3d, amely – fel\u00fcl\u00edrva a politikai \u00e9s ideol\u00f3giai t\u00f6r\u00e9svonalakat – egy t\u00e1borba utalja s egyk\u00e9nt \u00edt\u00e9li el a huszadik sz\u00e1zad k\u00e9t nagy terrorisztikus rendszer\u00e9t, a n\u00e1cizmust \u00e9s a kommunizmust.<\/p>\n S \u00e9pp itt van, fejti ki Nyikolaj Bergyajev, a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a kereszt\u00e9ny szeml\u00e9let, illetve a humanizmus \u00e9s a marxizmus k\u00f6z\u00f6tt; \u00e9ppen ebben nyilv\u00e1nul meg a progresszi\u00f3 eszm\u00e9j\u00e9nek kegyetlens\u00e9ge. A kereszt\u00e9nys\u00e9g ugyanis felt\u00e1mad\u00e1st ig\u00e9r, s ez az ig\u00e9ret mindenkinek sz\u00f3l. A progresszi\u00f3 viszont a mindenkori jelen emberis\u00e9g\u00e9nek \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s\u00e1t k\u00f6veteli a j\u00f6v\u0151 haszon\u00e9lvez\u0151i nev\u00e9ben. A cs\u00facsra, ahov\u00e1 a progresszi\u00f3 igyekszik, hullahegyeken \u00e1t vezet az \u00fat.<\/p>\n \u00c9letfelfog\u00e1sa, amennyire a Napl\u00f3b\u00f3l kit\u0171nik, a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gek fel\u00e9 vonzotta, mindenb\u0151l \u00e9s mindenkor a legt\u00f6bbet, a legjobbat, a legnagyobbat akarta. Ezzel pedig olyan \u00e9letm\u00f3d j\u00e1r, amelynek meghat\u00e1roz\u00f3ja a sebess\u00e9g.<\/em> Nincsen meg\u00e1ll\u00e1s, munka, teljes\u00edtm\u00e9ny, emberi kapcsolatok, siker – mindj\u00e1rt, azonnal. Sz\u00e1guldania kellett annak az aut\u00f3nak is.<\/p>\n A blog-napl\u00f3sz\u00f6vegek szinte parttalanul \u00e1radnak, vagyis k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl az \u00edrott besz\u00e9dnek abba a kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sorolhat\u00f3k, amelyet Heidegger fecseg\u00e9snek, az \u00edrott sz\u00f6vegre vonatkoz\u00f3lag pedig „irk\u00e1l\u00e1snak” nevez. „A fecseg\u00e9s kifejez\u00e9snek – mondja a filoz\u00f3fus – nincsen semmif\u00e9le becsm\u00e9rl\u0151 jelent\u00e9se. Terminol\u00f3giailag pozit\u00edv fenom\u00e9nt jelent, amely a mindennapi jelenval\u00f3l\u00e9t meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek l\u00e9tm\u00f3dj\u00e1t konstitu\u00e1lja.” A fecseg\u00e9s \u00e9rtelmez, de nem jut tov\u00e1bb a mindennapi \u00e9rtelmezetts\u00e9gn\u00e9l, ami azt jelenti, hogy „le van metszve az els\u0151dleges \u00e9s eredend\u0151en igaz l\u00e9tvonatkoz\u00e1sokr\u00f3l.”<\/p>\n A debreceni irodalmi napokon 2008. december 5-\u00e9n elhangzott el\u0151ad\u00e1s.<\/p>\n Blanchot tipikusan olyan \u00edr\u00f3, akit a saj\u00e1t k\u00f6rnyezete kismesternek aposztrof\u00e1l. A kifejez\u00e9s kor\u00e1ntsem pejorat\u00edv, a hangs\u00faly ugyanis a mester sz\u00f3ra esik, a f\u0151nevet megel\u0151z\u0151 jelz\u0151 ink\u00e1bb egyr\u00e9szt a tematikai \u00e9s formai koncentr\u00e1ci\u00f3ra, m\u00e1sr\u00e9szt az \u00edr\u00f3 radik\u00e1lis ig\u00e9nyess\u00e9g\u00e9re, s ez\u00e1ltal a kurrens n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek a visszautas\u00edt\u00e1s\u00e1ra utal.<\/p>\n Az utols\u00f3 napl\u00f3ban egy\u00e9rtelm\u0171en a sztoikus gondolkod\u00e1s hat\u00e1sa domin\u00e1l. Vissza-visszat\u00e9r\u0151 a hal\u00e1llal val\u00f3 szemben\u00e9z\u00e9s gondolata. „Nyugalom, ha a hal\u00e1lra gondolok. Nyugtalans\u00e1g, ha a meghal\u00e1sra gondolok.” A napl\u00f3\u00edr\u00f3 az\u00e9rt egyszer-egyszer f\u00f6ll\u00e1zad a szinte folyamatosan olvasott Marcus Aurelius belenyugv\u00e1st sugall\u00f3 szeml\u00e9lete ellen. „Ismer\u0151sebb Faust, aki nem nyugszik, \u00e9s mindig \u00fajra k\u00e9rdez.”<\/p>\n A K\u00e1d\u00e1r-rendszer legrettent\u0151bb arc\u00e1t t\u00e1rja fel Rainer narrat\u00edv\u00e1j\u00e1nak ez a vonulata az\u00e1ltal, hogy r\u00e1vil\u00e1g\u00edt a h\u00e1l\u00f3zat h\u00e9tk\u00f6znapi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek h\u00e1rmas funkci\u00f3j\u00e1ra. A jelent\u00e9s felfel\u00e9 inform\u00e1l, lefel\u00e9 megf\u00e9leml\u00edt, s egy\u00fattal mor\u00e1lisan korrump\u00e1lja a jelent\u0151t.<\/p>\n A c\u00edm: Boule de suif, <\/em>sz\u00f3 szerint Faggy\u00fagoly\u00f3 <\/em>esetleg Zs\u00edrg\u00f6mb – <\/em>groteszk. A t\u00f6rt\u00e9netmond\u00f3 elmagyar\u00e1zza a cs\u00fafn\u00e9v eredet\u00e9t: az \u00f6r\u00f6ml\u00e1nynak fiatal kora ellen\u00e9re hatalmasan kidudorodik a hasa, mellei is roppant m\u00e9ret\u0171ek, \u00fagy hogy, amint az eredeti sz\u00f6veg egyik (de Flaubert tan\u00e1cs\u00e1ra kiigaz\u00edtott) mondat\u00e1ban olvashatjuk, „a cs\u00f6cse \u00e9s a hasa egybe\u00e9r”. Vagyis g\u00f6mb. Mindamellett vonz\u00f3 \u00e9s gusztusos, sz\u00e9p az arca, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 a szeme, tudjuk meg a t\u00f6rt\u00e9netmond\u00f3t\u00f3l.<\/p>\n 27. Nietzsche, Voltaire, Leibniz (Kalligram, 2009\/12) Egy \u00e9vsz\u00e1zaddal Voltaire hal\u00e1la ut\u00e1n, 1878. m\u00e1jus 20-\u00e1n, Friedrich Nietzsche a francia filoz\u00f3fusnak aj\u00e1nlja Emberi, nagyon is ember <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, hogy „szem\u00e9lyesen fejezze ki h\u00f3dolat\u00e1t a szellem egyik legnagyobb megszabad\u00edt\u00f3j\u00e1nak.” Hiszen senki sem tett annyit, mint Voltaire, mondja a n\u00e9met filoz\u00f3fus,, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a k\u00f6t\u00f6tt szellem\u0171 emberek szabad szellem\u0171 emberekk\u00e9 v\u00e1lhassanak. Nietzsche meghajl\u00e1sa Voltaire szelleme el\u0151tt tulajdonk\u00e9ppen a voltaire-i m\u0171 rendk\u00edv\u00fcl hat\u00e1rozott ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa \u00e9rtelmez\u00e9se.<\/p>\n A c\u00e9line-i mondat l\u00e9nyege L\u00e9o Spitzer szerint, hogy kimozd\u00edtja az alanyt meggy\u00f6keresedett \u00e9s domin\u00e1ns helyzet\u00e9b\u0151l, oly m\u00f3don m\u00e9ghozz\u00e1, hogy h\u00e1traveti, gyakorta megk\u00e9tszerezi, esetleg megh\u00e1romszorozza.<\/p>\n De kif\u00e9le, mif\u00e9le az Edgar Poe s\u00edrj\u00e1<\/em>nak ez az angyala, aki a t\u00f6rzzsel, a hidr\u00e1val, vagyis a differenci\u00e1latlan t\u00f6meggel, esetleg a s\u00e1rk\u00e1nnyal is szembesz\u00e1llva megtiszt\u00edtja a szavakat? Felvet\u0151dhet (egy alapos, a Salut<\/em>-t \u00e9rtelmez\u0151 tanulm\u00e1ny \u00e9l is ezzel a lehet\u0151s\u00e9ggel, hogy valamif\u00e9le profaniz\u00e1lt, de m\u00e9gis csak egy magasabb rend\u0171 sz\u00e1nd\u00e9kot k\u00f6zvet\u00edt\u0151 l\u00e9nyt l\u00e1ssunk ebben az egy\u00e9rtelm\u0171en a r\u00e9gm\u00faltba helyezett angyalban, aki helyre\u00e1ll\u00edtani pr\u00f3b\u00e1lja a nyelv (a szavak) eredeti funkci\u00f3j\u00e1t. M\u00e1sf\u00e9l\u00e9t, mint Rilke angyala, aki „az er\u0151sebb l\u00e9t k\u00f6zel\u00e9be” vonn\u00e1 a k\u00f6lt\u0151t, nem olyat, mint az a teremtm\u00e9ny, aki „j\u00f3t \u00e1ll az\u00e9rt, hogy a l\u00e1thatatlanban elismerj\u00e9k a realit\u00e1s magasabb fok\u00e1t”. Mallarm\u00e9 angyala, ha \u00e9rtelmezni pr\u00f3b\u00e1lom, tulajdonk\u00e9ppen a k\u00f6lt\u0151 m\u00faltba vet\u00edtett l\u00e9nye, aki hajdani cselekedet\u00e9vel nyit meg mindennem\u0171 lehet\u0151s\u00e9get a modern k\u00f6lt\u0151 el\u0151tt.<\/p>\n 30. OROSZL\u00c1NK\u00d6RM\u00d6K – El\u0151sz\u00f3 a (Hov\u00e1nyi M. szerk.) Novum c. k\u00f6tethez (Az \u00dajra\u00edr\u00e1sok Nemzetk\u00f6zi Konferencia Junior szekci\u00f3j\u00e1nak tanulm\u00e1nyk\u00f6tete), Budapest, E\u00f6tv\u00f6s J\u00f3zsef Collegium, 2009.<\/a><\/p>\n A konferencia centrum\u00e1ba az \u00fajra\u00edr\u00e1st\u00e9m\u00e1ja ker\u00fclt, abban a t\u00e1g \u00e9rtelemeben, ahogyan m\u00e1r William Shakesperare meghat\u00e1rozza.<\/p>\n So all my best is dressing old words new<\/em><\/p>\n Spending again what is already sent <\/em><\/p>\n 31. C\u00e9line-napl\u00f3 (Kalligram 2010\/4) 32. A Dora Bruder <\/em>elbesz\u00e9l\u0151j\u00e9nek nyomoz\u00e1sa kor\u00e1ntsem hasonl\u00edthat\u00f3 az Allan Edgar Poe \u00e1ltal megform\u00e1lt b\u0171n\u00fcgyi s\u00e9ma szok\u00e1sos t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00f3 \u00e9s azut\u00e1n a felt\u00e1rt t\u00e9nyekb\u0151l brav\u00faros m\u00f3don, a fontost \u00e9s a kev\u00e9sb\u00e9 fontost a mindennapit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 logikai l\u00e1ncba szervez\u0151 intellektu\u00e1lis teljes\u00edtm\u00e9nyhez, amely Conan Doyle-t\u00f3l Agathe Christie-ig bizonyos \u00e9rtelemben mindm\u00e1ig meghat\u00e1rozza a m\u0171faj m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Patrick Modiano mint\u00e1ja ink\u00e1bb lehetne B\u0151rharisnya, James Fenimore Cooper nyomkeres\u0151je, a pathfinder, <\/em>aki a term\u00e9szetben a m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1thatatlan jelek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val jut fokozatosan egyre k\u00f6zelebb a titok nyitj\u00e1hoz.<\/p>\n 33.Eur\u00f3pai reg\u00e9ny – ironikus reg\u00e9ny (Kalligram 2011\/5)<\/a><\/p>\n Ami a n\u00e9gy reg\u00e9nyt \u00f6sszek\u00f6ti, az a v\u00edzi\u00f3 meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe. A v\u00edzi\u00f3 minden esetben ironikus, s ez az ironikus v\u00edzi\u00f3 (melynek intenzit\u00e1sa persze k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151) teljess\u00e9ggel meghat\u00e1rozza mind a n\u00e9gy szerz\u0151n\u00e9l a reg\u00e9nyform\u00e1t, vagy m\u00e1sk\u00e9nt kifejezve: a reg\u00e9nyvil\u00e1got. Az ir\u00f3ni\u00e1val kapcsolatban, \u00fagy v\u00e9lem, \u00e9rdemes a filoz\u00f3fus Vladimir Jank\u00e9l\u00e9vitch azon meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l kiindulnunk, hogy vannak er\u0151sen ironikus \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 ironikus korszakok, hogy „ironikusok nemzed\u00e9kei v\u00e1ltakoznak a t\u00falzott komolys\u00e1g nemzed\u00e9keivel”, vagy m\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben, hogy „a komolys\u00e1g az a h\u00e1tt\u00e9r, mely el\u0151tt kirajzol\u00f3dhat a nevets\u00e9ges \u00e9s a tragikus, hogy azut\u00e1n ez ut\u00f3bbiak, kontrasztk\u00e9nt feler\u0151s\u00edts\u00e9k \u00e9s kidombor\u00edts\u00e1k mag\u00e1t a komolyt”<\/p>\n Mi volt a Collegium szerepe \u00e9s ind\u00edttat\u00e1sa ebben a huszas \u00e9vekben kialakult szellemis\u00e9gben? A tekint\u00e9lyek, pontosabban a szellemi tekint\u00e9lyek tisztelete csak az egyik \u00f6sszetev\u0151je a collegiumi \u00f6r\u00f6ks\u00e9gnek, hasonl\u00f3an fontos \u00e9s l\u00e9nyegi a kritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s folytonoss\u00e1ga. Maga Gyergyai a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen fogalmazza meg ezt a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen \u00f6sszetett, a k\u00e9t v\u00e9gletet roppant szervesen mag\u00e1ba foglal\u00f3 collegiumi jelleget. „Ha azt k\u00e9rdem magamban, mit k\u00f6sz\u00f6nhetek a Koll\u00e9giumnak, ma is csak azt felelhetem: mindent. A tud\u00e1s szomj\u00e1t, az ismeret \u00edz\u00e9t, a nemes dolgok szeretet\u00e9t, a b\u00edr\u00e1lat f\u00e9ktelen, magunkon is t\u00falemelked\u0151 szabads\u00e1g\u00e1t, a g\u00fanynak \u00e9s al\u00e1zatnak azt a kibogozhatatlan kever\u00e9k\u00e9t, amely a koll\u00e9giumi szellem egyik legnehezebben t\u0171rt, leghamarabb f\u00e9lre\u00e9rtett s legjellegzetesebb von\u00e1sa, s amely legal\u00e1bb olyan rokon Voltaire-rel, mint Kempis Tam\u00e1ssal.”<\/p>\n Claude L\u00e9vy-Strauss<\/p>\n 35. A botr\u00e1nyos \u00edr\u00f3 (\u00c9let \u00e9s irodalom, 2011.\/42.)<\/a><\/p>\n Figyelemre m\u00e9lt\u00f3 a Vailland-sz\u00f6vegben szerepl\u0151 filoz\u00f3fuspal\u00e1nta gondolatmenete etika \u00e9s eszt\u00e9tika \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9r\u0151l: az etikailag rossz term\u00e9szetesen – \u00edgy logikus – nem hozhat l\u00e9tre eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9get. Sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en.<\/p>\n M\u00e1rpedig, egyre t\u00f6bben l\u00e1tj\u00e1k \u00fagy: l\u00e9trehozhat. Claude L\u00e9vy-Strauss mondja p\u00e9ld\u00e1ul, hogy egy nagy form\u00e1tum\u00fa olvas\u00f3t id\u00e9zzek: ha sz\u00e9pirodalmat olvas, akkor vagy Proustot, vagy C\u00e9line-t. Philippe Sollersnek ugyanez a v\u00e9lem\u00e9nye, a huszadik sz\u00e1zadnak csak k\u00e9t nagy francia \u00edr\u00f3ja van, Proust \u00e9s C\u00e9line. Az etnol\u00f3gus arr\u00f3l nem besz\u00e9l, hogy mik\u00e9ppen volt k\u00e9pes \u00e1tugorni a gyal\u00e1zatos \u00e9s fens\u00e9ges k\u00f6zti szakad\u00e9kot. Tal\u00e1n oda se figyelt.<\/p>\n 36. M\u00e1rai S\u00e1ndor Teljes napl\u00f3i<\/a> (\u00c9let \u00e9s Irodalom, Ex libris, 2012\/18.)<\/p>\n A Teljes Napl\u00f3 <\/em>kiad\u00e1sa esem\u00e9ny, t\u00f6bbek k\u00f6zt az\u00e9rt, mert \u00e1trendezi (m\u00e1r az eddig publik\u00e1lt t\u00edz k\u00f6tet is r\u00e9szben \u00e1trendezte) a M\u00e1rai-oeuvre szerkezet\u00e9t, m\u00e9g nagyobb nyomat\u00e9kot adva – a reg\u00e9nyekkel szemben – az \u00e9n-m\u0171fajoknak. A hazai M\u00e1rai-recepci\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1t ma is pontosan hat\u00e1rozza meg Kert\u00e9sz Imre 2000-ben le\u00edrt mondata. „Az a M\u00e1rai, akir\u0151l itt besz\u00e9l\u00fcnk, nem A gyerty\u00e1k csonkig \u00e9gnek, <\/em>hanem az Egy polg\u00e1r vallom\u00e1sai, <\/em>a F\u00f6ld! f\u00f6ld!… <\/em>\u00e9s az 1943-t\u00f3l vezetett Napl\u00f3k <\/em>\u00edr\u00f3ja.”<\/p>\n 37..ILLY\u00c9S-BART\u00d3K -ELVIS<\/a> (Magyar Szemle 2012. augusztus)<\/p>\n A vers itt ugyanazzal a sz\u00f3p\u00e1rral \u00e9l, mint amelyet Martin Heidegger haszn\u00e1l a fecseg\u00e9st a mond\u00e1ssal (a logosszal) szembe\u00e1ll\u00edtva a L\u00e9t \u00e9s id\u0151<\/em>ben. A fecseg\u00e9s elfedi, s ez\u00e1ltal radik\u00e1lisan elt\u00e1vol\u00edt benn\u00fcnket a l\u00e9nyegest\u0151l. Ezzel szemben, a m\u00e1sik oldalon „a logosz igazl\u00e9te azt jelenti – fejti ki a filoz\u00f3fus -: a l\u00e9tez\u0151t, amelyr\u0151l sz\u00f3 van, rejtetts\u00e9g\u00e9b\u0151l kiemelni \u00e9s mint nem rejtettet l\u00e1ttatni, felfedni.”<\/em><\/p>\n 38.A Nem irodalma<\/a> (Veszpr\u00e9m, 2012. november 19.) Megjelent in Horv\u00e1th K., Osztroluczky S. szerk. Az ide\u00e1l mindazon\u00e1ltal meg\u0151rz\u0151dik. Tanulm\u00e1nyok B\u00e9csy \u00c1gnes tisztelet\u00e9re, <\/em>Gondolat, Budapest, 2013.<\/p>\n<\/p>\n 39. A K\u00d6ZVET\u00cdT\u0150 SZENVED\u00c9LYE Megjelent \u00c9let \u00e9s irodalom 2013.m\u00e1rc. 14. (r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozat) – Magyar Szemle XXII. 5-6.<\/a><\/p>\n 40.H\u00fcpnosz, Morpheusz, Phantaszosz – \u00c1LOM \u00c9S IRODALOM<\/a><\/p>\n 41. GYERGYAI, CAMUS \u00c9S A III.\/III.<\/a><\/p>\n 42. A NAPL\u00d3 SZ\u00cdNEV\u00c1LTOZ\u00c1SAI Megjelent Helikon 2014\/3. 372-387.<\/a><\/p>\n 43. KATOLIKUS K\u00d6LT\u00c9SZET<\/a><\/p>\n 44.A LAPOZ\u00d3M\u0170V\u00c9SZ AVAGY MINDEN EG\u00c9SZ ELT\u00d6R\u00d6TT<\/a><\/p>\n 45 Augustinust\u00f3l Camus-ig<\/a><\/p>\n 46. A nyolck\u00f6tetes magyar vil\u00e1girodalom t\u00f6rt\u00e9net genezise \u00e9s elt\u0171n\u00e9se (A magyar irodalomtudom\u00e1ny 1990 el\u0151tt c. konferenci\u00e1n 2017 m\u00e1jus 15-\u00e9n elhangzott el\u0151ad\u00e1s)<\/a><\/p>\n 47. Krasznahorkai \u00e9s a menippea<\/a><\/p>\n 48. VERLAINE A SZEMIN\u00c1RIUMBAN (Szab\u00f3 L\u0151rinc \u00e9s Verlaine)<\/a><\/p>\n 49. MONTESQUIEU MAGYARUL<\/a><\/p>\n 50. Vila-Matas \u00e9s az \u00edr\u00f3 eln\u00e9mul\u00e1sa<\/a><\/p>\n 51. REG\u00c9NY \u00c9S \u00c1LOM<\/a><\/p>\n 52.K\u00d6Z\u00c9PEUR\u00d3PAI ACTE GRAT<\/a><\/p>\n 53. Az iskola a hat\u00e1ron t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9lete (Iskolakult\u00fara)<\/a><\/p>\n\n\n 54. \u00c1<\/a>lom<\/a>\u00a0\u00e9s Leibniz<\/a><\/p>\n\n\n 1. FORMA \u00c9S K\u00d6LT\u00c9SZET (A forma Proteusa) Balzac legtitokzatosabb \u00edr\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartozik Az ismeretlen remekm\u0171, ez a Filoz\u00f3fiai tanulm\u00e1nyok kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba besorolt, 1831-ben k\u00e9sz\u00fclt novella, vagy kisreg\u00e9ny. 2. D\u00e9moni zene (Tolsztoj: A Kreutzer szon\u00e1ta) K\u00e9t vil\u00e1g \u00e1ll szemben egym\u00e1ssal. Az egyik a f\u00e9rj \u00e9s a feles\u00e9g vil\u00e1ga, melyet csak a t\u00e1rsadalmi konvenci\u00f3 \u00e9s a szexualit\u00e1s tart […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":3,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-6","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6"}],"version-history":[{"count":47,"href":"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2555,"href":"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/6\/revisions\/2555"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![\"rjepin-tolsztoj.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2007\/03\/rjepin-tolsztoj.jpg\")
<\/a> 2. D\u00e9moni zene<\/a> (Tolsztoj: A Kreutzer szon\u00e1ta)<\/p>\n![\"starobinski.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2008\/03\/starobinski.nezokep.jpg\")
<\/a> 3.Starobinski \u00e9s a genfi iskola (Filol\u00f3giai K\u00f6zl\u00f6ny 2008\/1-2)<\/a><\/p>\n![\"illyes-es-eluard.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2007\/03\/illyes-es-eluard.nezokep.jpg\")
<\/a> 4. Illy\u00e9s versus \u00c9luard (Magyar Szemle 2007\/1-2)
<\/a><\/p>\n![\"maraisandor.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2007\/04\/maraisandor.nezokep.jpg\")
<\/a> 5. A l\u00e9tez\u00e9s titokzatos magja<\/a> ( \u00daj szempontok egy M\u00e1rai reg\u00e9nyhez)<\/p>\n![\"050523_ricoeur.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2008\/01\/050523_ricoeur.nezokep.jpg\")
<\/a> Az igazat mondd, ne csak a val\u00f3dit<\/a> (Paradigmav\u00e1lt\u00e1s a magyar \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1sban) Megjelent Alf\u00f6ld 2006\/3.<\/em><\/p>\n![\"Acis](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2007\/04\/claudelorrainacisetgalatee.nezokep.jpg\")
<\/a> Claude Lorrain Acis \u00e9s Galatea c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye, melyet Dosztojevszkij Drezd\u00e1ban l\u00e1tott, s amely h\u00e1rom \u00e1lomle\u00edr\u00e1s\u00e1t (A kamasz, \u00d6rd\u00f6g\u00f6k, Egy nevets\u00e9ges ember \u00e1lma) ihlette.<\/p>\n![\"balzac.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2008\/04\/balzac.nezokep.jpg\")
<\/a><\/p>\n![\"szent-orsolya.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2007\/04\/szent-orsolya.nezokep.jpg\")
<\/a> Vittorio Carpaccio Szent Orsolya; <\/em>ezt a k\u00e9pet n\u00e9zi meg T\u00e1bory Elem\u00e9r \u00e9s Etelka Velenc\u00e9ben.<\/p>\n![\"kosztolanyi.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2007\/04\/kosztolanyi.nezokep.jpg\")
<\/a>12.Magyar irodalom Franciaorsz\u00e1gban (in J\u00f3zan-Jeney szerk. T\u00fal minden hat\u00e1ron, <\/em>Budapest, Balassi kiad\u00f3, 2008.)<\/a><\/p>\n![\"\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2007\/02\/jeancocteau-150x150.jpg\" "\\"jeancocteau\\"")
<\/a> 13. V\u00e1sott k\u00f6lyk\u00f6k \u00e9s egy kisebbrang\u00fa pr\u00f3f\u00e9ta<\/a> A Zend\u00fcl\u0151k – <\/em>Cocteau, Gombrowicz<\/p>\n![\"malraux2.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2008\/01\/malraux2.nezokep.jpg\")
<\/a>Irodalom, fikci\u00f3, autofikci\u00f3 (in Mekis- Z. Varga szerk. \u00cdrott \u00e9s olvasott identit\u00e1s Az \u00f6n\u00e9letrajzi m\u0171fajok kontextusai, 2008)
<\/a><\/p>\n![\"kassai-dom.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2008\/04\/kassai-dom.nezokep.jpg\")
<\/a>Iter\u00e1ci\u00f3<\/a><\/p>\n![\"imre_kertesz.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2008\/04\/imre_kertesz.nezokep.jpg\")
<\/a>17. Szabads\u00e1g \u00e9s irodalom<\/a><\/p>\n![\"arendthannah.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2008\/03\/arendthannah.nezokep.jpg\")
<\/a>19. A pillanat szor\u00edt\u00e1sa (Magyar Szemle 2007\/9-10.) <\/a><\/p>\n![\"berdyaev.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2008\/03\/berdyaev.nezokep.jpg\")
<\/a>20.A progresszi\u00f3 hullahegyei (Magyar Szemle 2007\/5-6.) <\/a><\/p>\n![\"jrhuguenin_journal.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2008\/04\/jrhuguenin_journal.nezokep.jpg\")
<\/a>21. Egy fiatalember napl\u00f3ja (Ut\u00f3sz\u00f3 J.-R. Huguenin Napl\u00f3 c. k\u00f6nyv\u00e9hez, Csongr\u00e1d, Tilia, 2008.)
<\/a><\/p>\n![\"heidegger.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2009\/02\/heidegger.nezokep.jpg\")
<\/a>22. A_logosztol_a_blogig (Alf\u00f6ld 2009\/5) <\/a><\/p>\n![\"blanchot1.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2009\/02\/blanchot1.nezokep.jpg\")
<\/a>23. A magyar Maurice Blanchot (Kalligram, 2009\/6.)
<\/a><\/p>\n![\"homerosz.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2009\/04\/homerosz.nezokep.jpg\")
<\/a>24.M\u00e1rai S\u00e1ndor antikvit\u00e1sk\u00e9pe In A. Czegl\u00e9dy-L. Horv\u00e1th et al. szerk. Pietas non sola Romana, Typotex-E\u00f6tv\u00f6s Collegium, 2010.<\/em><\/a><\/p>\n![\"julius-caesar.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2009\/04\/julius-caesar.nezokep.jpg\")
<\/a><\/p>\n![\"nietzsche1874.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2009\/05\/nietzsche1874.nezokep.jpg\")
<\/a> 25. A bes\u00fag\u00f3i jelent\u00e9s hermeneutik\u00e1ja (Kalligram, 2009\/10.)<\/a><\/p>\n![\"maupassant.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2009\/08\/maupassant.nezokep.jpg\")
<\/a> 26. Maupassant t\u00e9li (\u00e9s ny\u00e1ri) utaz\u00e1sa In Filol\u00f3giai Szemle, 2010\/1. <\/a><\/p>\n
<\/a><\/p>\n![\"celine.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2009\/11\/celine.nezokep.jpg\")
<\/a> 28. Lehet-e-C\u00e9line-t ford\u00edtani?.pdf<\/a> In Revue d’\u00c9tudes fran\u00e7aises No15. 2010. <\/a><\/p>\n![\"Mallarm\u00e9\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2009\/12\/mallarmerenoir.nezokep.jpg\")
<\/a>29. SALUT (vagy a magyar Mallarm\u00e9) Megjelent Kalligram 2010\/3
<\/a><\/p>\n
<\/a><\/p>\n![\"Patrick](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2010\/12\/modiano2.thumbnail.jpg\")
<\/a>Modiano a nyomkeres\u0151<\/a><\/p>\n![\"Gombrowicz\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2011\/02\/gombrowicz.thumbnail.jpg\")
<\/a> ![\"Hrabal\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2011\/02\/hrabal.thumbnail.jpg\")
<\/a><\/p>\n![\"Gyergyai](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2011\/02\/gyergyai-albert.thumbnail.jpg\")
<\/a> 34. Gyergyai Albert \u00e9s az E\u00f6tv\u00f6s Collegium<\/a><\/p>\n![\"levy-strauss.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2011\/12\/levy-strauss.nezokep.jpg\")
<\/a><\/p>\n![\"sollers.jpg\"](\"http:\/\/www.szavaijanos.hu\/wp-content\/uploads\/2011\/12\/sollers.nezokep.jpg\")
<\/a> Philippe Sollers<\/p>\n\n
5<\/strong>3. Lop\u00e1s1<\/a><\/h2>\n<\/blockquote>\n\n\n