Szávai János honlapjahonlapja

2017. október 16. hétfő

Filed under: Link ajánló — Szávai János @ 10:18

Éppen száz éve elent meg a Nyugatban Arthur Rimbaud nagy versének, A részeg hajónak a fordítása. Tóth Árpád tette át magyarra Rimbaud látomásos, rikitóan színes, költői képekben gazdag költeményét. Ennek a fordításnak a stratégiailag legfontosabb helyén olvashatjuk a következő két sort: megvetlek Európa! únt / gátú, ócska föld!

Csakhogy az eredetiben ennek épp az ellenkezője áll: Je regrette l’Europe / aux anciens parapets, vagyis szó szerint : sajnálom a régi mellvédes Európát. Semmi megvetlek, semmi ócska, semmi gát. Sohasem értettem, most sem értem igazán, miért maradt meg az irodalom tankönyvekben ez a látványos, emelkedett, de Rimbaud-hoz csak alig-alig kapcsolódó Tóth Árpád költemény.

A Rimbaud-vers beszélője egy megszemélyesített hajó, amelyik a nagy folyón leúszva kiér a nyílt tengerre, s ott közel jár a legveszélyesebb helyekhez. Remegtem, ahogy megéreztem, alig ötven mérföldnyire tőlem, Behemót és a vaskos Örvény üvöltését, olvassuk, ha szó szerint idézem, a megelőző strófában; itt szólal meg az Európa nosztalgia.

Tóth Árpád itt is szabadon bánik a szöveggel: Hallottam reszketőn a Poklot, mint üvölt, olvassuk nála, holott Rimbaud hajója csak azon a sarkvidéki tájon kóvályog, ahol közel a nagy tölcsér, a Maelström, ahol közel a gonosz vadállat, és ahol minden mozdulatlan és minden fehér. Létezik persze – tudjuk Dantétól – hideg pokol, de amit Rimbaud csak sejtet, az Tóth Árpádnál már nagybetűs Pokol.

Az igazán problematikus persze Európa megítélése. A részeg hajó többi fordítása, a Kardos Lászlóé vagy a Rónay Györgyé, pontosan adja vissza Rimbaud hajójának érzéseit. Tóth Árpád vajon csak elnézte a Rimbaud szöveget? Vagy csak egyszerűen, a Nagy Háború negyedik évében járunk, meg akarta tagadni kultúránkat? Keletre kacsintgatott volna, mint a Komp-ország fogalmának megalkotója?

Nincs hozzászólás

No comments yet.

RSS feed for comments on this post. TrackBack URL

Sorry, the comment form is closed at this time.

2007.

Az oldalon megjelenített tartalom és publikációk Szávai János tulajdona.

További felhasználásuk csak az ő előzetes engedélyével lehetséges.