Csehov egyik legszebb elbeszélésében, A kutyás hölgy címűben, a nőcsábász Gurov váratlanul beleszeret nyári jaltai hódításába, Annába. Már tél van, amikor hirtelen fogja magát, és elutazik Sz. városkába, ahol Anna él. Gurov tart a férjtől, nem mer a Diederitz-házban jelentkezni; elmegy viszont este a színházba, ahol viszont is látja Annát. A novella csak egészen röviden tér ki arra, hogy mit adnak aznap este: A gésák megy az orosz kisvárosban.
A novella 1899-ben íródott, feltételezhetjük, hogy akkor is játszódik. 1899-ben játszódik Kosztolányi Dezső Pacsirtája is, amelynek hatodik fejezetében Vajkayék a Gésák sárszegi előadását nézik végig. Kosztolányi a színlapot is közli: az énekes játékot írta Oven Hall, zenéjét szerzette Sidney Jones.
A globalizáció különös esete. A híres angol operett (1896-ban született) Csehovnál is, Kosztolányinál is lszolgál: A kutyás hölgyben a magát erkölcstelennek tartó Anna szituációját jelölheti, a Pacsirtában a kisváros kulturájának értéktelenségét. A gésák bemutatója itt nagyszabású társadalmi esemény, a könnyű műfaj diadala.
Ha a zene felől nézzük, akkor Kosztolányi majd a tizedik fejezetben billenti helyre a dolgokat: Vajkayné, kihasználva Pacsirta távollétét, leül a zongorához, s amit már évtizedeket óta nem tett, Beethovent próbál zongorázni. Belejön elég hamar: az első szonátát játssza, vagyis az opus 2. No1. számozású f-moll szonátát.